holokauszt-magyar-aldozatainak-emleknapja
| 2012. április 17. kedd

Április 16. a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja

 A magyar Országgyűlésben is megemlékeztek hétfőn a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról.
 

Lezsák Sándor, a parlament házelnöki feladatokat gyakorló alelnöke megemlékezett a holokauszt magyarországi áldozatairól, valamint az idén száz éve született Raoul Wallenberg svéd diplomatáról, aki tízezrek életét mentette meg a vészkorszakban.

A szocialista Steiner Pál azt mondta, az országból csaknem 570 ezer magyar polgárt hurcoltak el a vesztőhelyekre az akkori magyar hatóságok közreműködésével. Hangsúlyozta, hogy napjainkban is fel kell lépni minden ordas eszme ellen.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára úgy vélte: mind a magyar kormány, mind az emberek egyértelműen elutasítják az antiszemitizmust és a rasszizmust. Az államtitkár a népirtást az ország és az egész emberiség tragédiájának nevezte. Felidézte, hogy az emléknap a korábbi Orbán-kormány kezdeményezésére jött létre.

Szolnokon, az Auschwitz album című kiállítás megnyitóján Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: “azon honfitársaink előtt hajtunk fejet, akik a második világháborúban nem a harcok során estek el, hanem egy gonosz, gyilkos eszme német és magyar kiszolgálói miatt vesztették életüket”. Noha az idő kerekét nem lehet visszaforgatni – mondta -, emlékezni tudunk, és vállalnunk kell a “történelemkönyvek sötét oldalait is”. Ugyanakkor a mostani fiataloknak minden adandó alkalommal el kell mondanunk, hogy ezek nem megismételhetetlen dolgok, mert a “történelem, bár azon vagyunk, hogy ez soha nem essen meg, magában rejti az ismétlődés lehetőségét” – közölte Fónagy János.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója azt nevezte a holokauszt-emléknap üzenetének, hogy Magyarországon senki sem élhet félelemben; minden, a nemzethez lojális közösséget meg kell becsülni és a többségnek mindenkor következetesen meg kell őket védenie. Az ügyvezető igazgató utalt arra, hogy a józsefvárosi pályaudvar főépülete alkalmas lenne a Wallenberg Emlékhely és egy európai oktatási központ megalapítására. Véleménye szerint az 1944. évi deportálás és embermentés eredeti helyszínén “nemzetközi összefogással új központ létrehozása kívánatos, amely az élő emlékezet európai rangú, méltó tere lehet”.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint fontos a szembenézés a múlttal, és két éve új korszak kezdődött, már határozottan “nevén lehet nevezni a dolgokat”, beszélni lehet arról, amiről sokáig nem lehetett. Az államtitkár a nemzetközi sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetést a Holokauszt Emlékközpontban. Kiemelte: Magyarország a tavalyi soros EU-elnöksége idején igyekezett előtérbe helyezni a kulturális sokszínűséget, bemutatni az országot és Közép-Európát, amelynek kultúrájához a zsidóság is elválaszthatatlanul hozzátartozik. A zsidó közösségek hidat képeznek az országok, országrészek között – mutatott rá. Az államtitkár Tatabányán is részt vett a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódó rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a felelősségről szól, arról a felelősségről, amelyet az egyén és a közösség vállal azokért a cselekedetekért, amelyek általunk vagy miattunk bekövetkeznek.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint az emberi élethez és az emberi méltósághoz mindenkinek elidegeníthetetlen joga van, és a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek áldozatai között nem lehet különbséget tenni – mondta Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az emléknapon az MTI-nek. Világossá kell tenni minden nemzedék, különösen a fiatalok számára, hogy a nemzeti és a nemzetközi szocializmus megjelenési formái soha többé nem lehetnek részei az emberiség történelmének – állapította meg a kormánypárti politikus, hozzátéve: a holokauszt idején ártatlanul meghurcolt és meggyilkolt honfitársaik emléke előtt kötelességük fejet hajtani. Kiemelte: fiatal kereszténydemokrataként olyan Magyarországon szeretnének élni, ahol a szélsőséges gondolkodás a lehető legkisebb mértékben van jelen a közéletben.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.

 

MTI nyomán

(a cikkben található kép forrása: civishir.hu)

Címkék: , , ,

Kategória: Magyarország

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.